|
Post by Geronimo on May 28, 2015 14:01:30 GMT
A választható, szabad és foglalt nemzetek listája és leírása.
|
|
|
Post by Geronimo on Jun 2, 2015 18:29:21 GMT
1. Francia Császárság Vezető: III. Napóleon császár Gazdaság: A franciák gazdasága nagyon erős, ugyanakkor kezd lemaradozni a legnagyobb gazdasági hatalmaktól. Ipari termelésben még észrevehetőbben elmarad a legfőbb riválisaitól, azonban stabil gazdasága, területi nagysága és gyarmatai jelentős bevételt termelnek. Haderő: A francia hadsereg hatalmas presztízzsel rendelkezik. Kiegyensúlyozottan erős a flottája és a szárazföldi hadserege is. Minőségi katonai szervezésének és a haditechnikában való élenjárásnak köszönhetően az egyik legerősebb katonai nagyhatalom. Diplomácia: Legnagyobb riválisai Nagy Britannia és a Német Konföderáció. A britekkel a gyarmatokért a németekkel pedig az európai dominanciáért versengenek. A franciák hagyományosan magas presztízzsel rendelkeznek a diplomáciában.
2. Észak Német Konföderáció Vezető: I. Vilmos Poroszország királya és a Konföderáció elnöke. Gazdaság: A kontinentális Európa legfejlettebb államának számít, régiói rendkívül gazdagok és az ipari ereje is hatalmas. Haderő: Bátran lehet állítani, hogy a porosz / német hadsereg a világ legjobban képzett és leginkább ütőképes hadseregének számít. Felszereltsége és szervezettsége kiváló. A porosz katonai akadémiák képzik a legjobb tiszteket. A világ egyik, méretben is legerősebb hadseregét képes felállítani. Feltörekvő tengeri hatalom is egyben. Diplomácia: A német diplomaták legnagyobb célja a német lakta területek egyesítése és dominancia a kontinentális Európán. Hatalmas riválisokkal van körbevéve, mint az Orosz Birodalom vagy Franciaország. Az Osztrák-Magyar Monarchiához kettős kapcsolat fűzi, egyrészről hasznos szövetséges, a német összetartás és a geopolitikai helyzet miatt, másrészről rivális a németek közti dominancia birtoklásáért. A németek a világ felosztásából sem szeretnének kimaradni és kiveszik a részüket a gyarmatosításból, noha ez ellenkezik Nagy Britannia érdekeivel.
3. Nagy Britannia Vezető: Viktória királynő / Edward Smith-Stanley miniszterelnök Gazdaság: Nagy Britannia a korszak leghatalmasabb állama. Hatalmas gyarmatainak, a világtenger fölötti dominanciának és a világ legfejlettebb iparának köszönhetően a legnagyobb gazdasági hatalom. Haderő: A brit világbirodalom összetartó ereje annak hatalmas flottája. Fejlettségével és nagyságával jelenleg semelyik más ország sem képes felvenni a versenyt. Noha szárazföldi hadserege is igen fejlett, annak létszáma jóval elmarad a legnagyobb riválisaitól. Diplomácia: Nagy Britannia legfőbb érdeke a tengeri dominanciájának és ezzel gyarmatainak megtartása és bővítése, valamint erőegyensúly teremtése a kontinentális Európában.
4. Orosz Birodalom Vezető: II. Sándor cár Gazdaság: Az Orosz Birodalom régióinak fejlettsége messze elmarad a nyugat európaitól ugyanakkor hatalmas kiterjedésének és népességének köszönhetően az egyik legnagyobb potenciállal rendelkező gazdaság a világon. Emellett azonban az orosz ipar a legfejletlenebb az összes nagyhatalom ipara közül. Haderő: A hadsereg fejlettsége, felszerelése és szervezettsége nagyon sok kivetni valót hagy maga után és messze elmarad a nyugati hatalmakétól. A birodalom ereje azonban annak gazdag katonai tradícióiban van és a hadsereg elképesztő létszámában. A cár gyakorlatilag kifogyhatatlan emberi erőforrás fölött rendelkezik melynek köszönhetően a világ leghatalmasabb hadseregét irányítja. Diplomácia: Az orosz diplomácia legfőbb érdeke, a nagyhatalmi státuszának megtartásában, hogy elkerülje az izolációt. Ezért olyan fontos a Balti és a Fekete tenger környéke, a Balkán és a Kaukázusi régiók. Legfőbb riválisa ennek folytán az Oszmán Birodalom, de egyre több a diplomácia feszültség Bécs, Berlin, London és Tokió felé is.
5. Osztrák-Magyar Monarchia Vezető: I. Ferenc József osztrák császár és magyar király Gazdaság: A Monarchia gazdasága a hatalmas népességnek, jelentős kiterjedésének, a fejlett osztrák és cseh területeknek valamint a termékeny magyar földeknek köszönhetően erős, azonban bevétele és ipari termelése is elmarad a legnagyobb hatalmakétól. Haderő: A dualista állam haderejének rendkívül vegyes etnikai összetétele és ellentétei miatt a hadsereg morálja nem túl magas, ezt pedig tetézik a katonai vezetők elavult irányítási eljárásaikkal. Mindezek ellenére a népessége miatt jelentős hadsereget képes felállítani, melynek felszereltsége elfogadható a fejlett hadiiparnak köszönhetően. Diplomácia: Az Osztrák-Magyar Monarchia célja elsősorban a nagyhatalmi státusz megtartása és a birodalom egyben tartása. Legfőbb befolyási övezete a Balkán és Kelet Európa, ahol legfőképpen a szláv népeket próbálja befolyása alá vonni. Hatalmas veszélyt jelent számára legfőképpen Oroszország, minden szlávok "nagy testvére" amely ha túlzott befolyást képes szerezni a szlávok fölött az a Monarchia szétesésével is fenyegethet.
6. Oszmán Birodalom Vezető: I. Abdülaziz szultán Gazdaság: Az egykor világhatalomnak számító Oszmán Birodalom mára csupán halvány árnyéka önmagának. Iparral alig rendelkezik és a többi termelési ágazat is fejletlen, emiatt szűkös anyagi keretekkel gazdálkodhat. Egyedül hatalmas kiterjedésének köszönheti, hogy még van gazdasági súlya. Haderő: A szultán hadseregének fejlettsége, más nagyhatalmakéhoz viszonyítva siralmas állapotban van. Sokszor csupán milíciákra és törzsi zsoldosokra támaszkodik, noha vannak próbálkozások a katonai reformokra. A katonák morálja elég alacsony, a vegyes etnikai összetétel miatt is. Ennek ellenére a szultán jelentős hadsereggel rendelkezik a nagy népességnek és a katonai tradícióknak köszönhetően. Diplomácia: A birodalom már vissza süllyedt regionális hatalommá, nincs sok beleszólása a világpolitikába. Okos diplomáciai manőverekre van szüksége, hogy ellen tudjon állni legfőképpen az orosz terjeszkedésnek, valamint, hogy kezelni tudja a területén kirobbanó rendszeres felkeléseket. Figyelembe kell venni azonban, hogy mindemellett stratégiai fontosságú területek állnak török uralom alatt.
7. Spanyol Királyság Vezető: II. Izabella királynő Gazdaság: A spanyol gazdaság az egyik legfejletlenebb Európában, köszönhetően az évszázadokig tartó bigott és pazarló gazdaságpolitikának. Megmaradt gyarmatainak bevétele fontos ahhoz, hogy fenntartsa regionális hatalmi státuszát. Haderő: A spanyol hadsereg relatíve jól képzett és kifejezetten hatékony a hosszú idő alatt kifejlesztett különböző gerilla harcmodorok alkalmazásában. Felszerelése elfogadható, a szervezettsége régimódi. A spanyol hadiipar azonban nem képes teljes mértékben ellátni a hadsereg szükségleteit, így konfliktusok esetén nem ritkán importra szorul. A haditengerészetük színvonalas. Diplomácia: A Spanyol Királyság nem kevés belső problémával küzd a Károly párti felkelések és polgárháborúk miatt, amely jelentősen megnehezíti a világpolitikai helyzetét. Kétségbeesetten ragaszkodik megmaradt, sokszor lázadozó gyarmatai megtartásához és a spanyol uralkodói körök még mindig a Latin-Amerikai befolyás visszaszerzéséről álmodoznak, amelyet azonban a mára hatalmassá vált Amerikai Egyesült Államok igen rossz szemmel néz.
8. Olasz Királyság Vezető: II. Viktor Emánuel Gazdaság: Az olasz gazdaság az északi fejlett és iparosodott régióinak köszönhetően erősnek és versenyképesnek számít. Ugyan a déli régiók eléggé fejletlenek, amely néha feszültséget is okoz a két országrész között. Haderő: A hadsereg híven hordozza a nagy Garibaldi örökségét. A hadiipar ugyan nem hatalmas, de jelentős, amely képes ellátni az olasz csapatokat jó minőségű fegyverekkel. A Földközi Tengeren feltörekvő és már erős tengeri hatalomnak számít. Diplomácia: Az Olasz Királyság egy jelenleg regionális, de nagyhatalmi státuszra irányába tartó hatalom. A mediterrán térségben az Oszmán Birodalom hagyta űrt próbálja betölteni. Ambíciókkal rendelkezik a gyarmatosításban is. Legnagyobb riválisainak a közvetlen szomszédai számítanak: Franciaország, az Osztrák-Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom.
9. Amerikai Egyesült Államok Vezető: Andrew Johnson elnök Gazdaság: Az egykori gyarmat hatalmas amerikai területszerzéseinek és a bevándorlók tömegeinek köszönhetően gazdasági és ipari nagyhatalommá nőtte ki magát. Szinte teljes mértékben önellátásra képes és grandiózus exportőrként is jelenik meg a világpiacon. Haderő: A nemrég végetért polgárháború megmutatta az amerikai hadsereg gyengeségeit és erősségeit is. Ugyan a közvetlen regionális riválisok hiánya miatt a hadsereget a politika a minimális szerepre szorítja le, hatalmas potenciállal rendelkezik. Mostanra a második legnagyobb tengeri hatalommá vált Nagy Britannia után. Diplomácia: Amerika egy szunnyadó óriás, melyet senki nem igazán akar felébreszteni. A világpolitika helyett leginkább az amerikai kontinensekre koncentrál, azonban egyre több helyen lép fel a világban és érdekeit meghátrálás nélkül érvényesíti. Egy dolog azonban van ami képes megkötni az Egyesült Államok kezét:ez pedig az amerikai polgárok véleménye.
10. Japán Császárság Vezető: Meiji császár Gazdaság: A császár, felismerve a fejlődés szükségességét a világ legjobb mérnökeit hívatta Japánba, amelynek meg is látszódik az eredménye. A gazdaság olyan ütemben fejlődik, mint sehol máshol a világban. A nyugati technológiák és a japán munkamorál párosítása meghozta a gyümölcsét. Haderő: Japán már ősidők óta gazdag katonai tradíciókkal rendelkezik és most ezeket a professzionális harcosokat szereli fel a császár a legmodernebb fegyverzetekkel. Mind a szárazföldi hadsereg, mind a tengerészet is nagyon gyorsan fejlődik. Diplomácia: Meiji császár meghozta a döntését: Japán ahelyett, hogy gyarmattá váljon, gyarmatosítóként lép fel a régióban. Ez a gyors változás nem mindenkinek tetszik, így szamuráj lázadások törnek ki az országban, noha ezek az esetek általában elszigeteltek. A politikai elit meg van róla győződve, hogy Ázsiának csak egyetlen jogos ura lehet, az pedig Japán. Ezek az ambíciók azonban konfrontációhoz vezethetnek Oroszországgal, az Egyesült Államokkal a Csendes Óceáni térség miatt vagy éppen a fejletlen, de hatalmas és gazdag Kínával.
+
11. Mexikói Birodalom 12. Brazil Császárság 13. Holland Királyság 14. Portugál Királyság 15. Svéd Királyság 16. Belga Királyság
|
|